Rablás karácsony előtt

Pár évvel ezelőtt a párommal beköltöztünk az otthonunkba. Természetesen voltak szimpatikus és finoman szólva kevésbe szimpatikus szomszédok. Volt egy nagyon kedves idős hölgy (olyan igazi nagymama típus) akit azonnal a szívünkbe zártunk és a hölgytől jobban csak a hasonlóan kedves kutyusát szerettük meg.

Karácsony előtti időszakban egyik nap haza érve a ház előtti padon sírdogálva találtam az én kedves szomszédomat. Elpanaszolta, hogy vett pár fenyőágat ("mert tudja kedves, fára nem telik...") és a pénztárcáját betéve egy szatyorba sétáltak haza a kutyussal. Két férfi oda ugrott, kitépték a kezéből a szatyrot, Ő elesett rablók meg elszaladtak.

- Nem volt benne nagy összeg csak 5 ezer forint, de ez lett volna nekem és a kutyusnak a karácsonyi ünnepekre félretett összes pénzünk.

Próbáltam vigasztalni, felajánlottam, hogy segítek is amiben tudok, de kedvesen és határozottan visszautasította. Gondoltam majd csak meglepem valamivel..... Persze otthon elsírtam magamat a páromnak, hogy a mi szeretett szomszédunkkal mi történt és, hogy lehetnek ilyenek az emberek, napokig nem tudtam napirendre térni a dolog felet. Azt eldöntöttem, hogy sütés, főzésnél plusz egy fővel és egy kutyussal számolok.

Napokkal később, de még nem volt ünnep, mosolyogva fogadott az én kedves nagyi szomszédom.

- Képzelje csak el mi történt: még aznap mikor kiraboltak, este valaki csöngetett. Kinyitom nincs ott senki, de ott volt egy fenyőfa, egy nagy zsák kutya eledel és egy levélke azzal az összeggel amit elvittek tőlem. A kártyán meg annyi, hogy "Boldog Karácsonyt a néninek meg a kutyusnak is", nézze csak aranyom itt a kártya, hát nem csodálatos?

Megnéztem a kártyát és lesütött szemekkel sűrűn pislogva csak annyit mondtam, hogy nagyon örülök a végkifejletnek. Még beszélgettünk kicsi Ő nagyon örült én boldog voltam és nagyra nőtt szívvel-lélekkel vártam az ünnepet.

A kártyán a párom kézírása volt. Mert ahogy Ő mondja "A szeretet csendben jár."

forrás: www.havannacsoport.hu