December 24-25-26. Karácsonyi napok

Kategória:
Karácsonyi szokások, Hazai

December 24-25-26. Karácsonyi napok

December 24. Karácsony vigíliája, Ádám-Éva napja

"Az adventi időszak utolsó napja.

A téli napfordulóhoz kapcsolódó, évkezdő ünnepkör jelentős naptári ünnep, Luca után a legjelentősebb, legnagyobb ünnep a karácsony. A népi ünneplésben pogány, egyházi, népi, félnépi, más népektől átvett vagy kalendáriumi szokások, dramatikus játékok ötvöződtek. Sok hiedelem kapcsolódik a naphoz: tilos volt: fonni, mosni, foltozni, mosogatni, kölcsönadni, mert ez bajt hozhatott acsaládra.

E napon állítunk karácsonyfát

A karácsonyfa-állítást először Elzászban jegyezték fel a XVII. században. A XVIII. századtól már mint protestáns családi szokás terjedt el a német területen. A XIX. századtól a világ számos országában meghonosodott a karácsonyfa-állítás. Hazánkban a XIX. század első felében jelent meg, elsősorban nemesi, majd polgári körökben. Először Brunszvik Teréz martonvásári grófnő állított karácsonyfát. A század második felében a társadalom többi rétegénél is elterjedt.

Magyarországon a karácsonyfa elterjedése előtt termőágakat állítottak, ezeket rozmaring-, nyárfa-, bürök-, kökényágakból készítették. Gerendára, vagy a szobasarokba függesztették, olykor a koronájával lefelé. A karácsonyi ajándékozás szokásának ókori előzménye a római újévi ajándék a strena, amelyet Kalendae Januriae (január 1.) alkalmával küldözgettek egymásnak. A német protestantizmus a XVII. századtól családi ünneppé tette a karácsonyt, s ettől kezdve az ajándékozás főleg családi körben jutott jelentőséghez: elsősorban a szülők ajándékozták meg gyermekeiket.

Régen a legények egy-egy csoportja járta végig a falut, hogy énekszóval adja hírül az Úr Jézus születését és áldott karácsonyt kívánjon. A köszöntés után aki csak teheti elmegy az éjféli misére, esti istentiszteletre. Onnan hazaérve áldott ünnepeket kívának egymásnak, jelezve, hogy megkezdődött az ünnep, amely együtt jár a pihenéssel. Ilyenkor nem dolgozik senki, csak a legszükségesebb házi és házi és házkörüli munkákat végzik el. Karácsony mindhárom napján délelott templomba mennek, délután pedig a rokonokat, barátokat látogatják meg.

Az éjféli miséről hazafelé tartva - de később is az ünnepek alatt - sokan fürkészik a csillagos égboltot, mert ekkor az időjárásból a jövő évi termésre lehet következtetni. Úgy tartják:

Ha csillagos az ég boltozatja

Tele lesz búzával a kamra.

De ha felhő borítja az eget

Éhezni fogsz eleget.

Karácsonykor az ünnepi ebéd általában töltött káposzta, sült hús és kalács. Babot, lencsét ilyenkor nem szabad fozni, mert

Aki karácsonykor paszult eszik

Ezt az új évben a kelevények eszik."

December 25. Karácsony napja

A hagyományos magyar paraszti életben a család ünnepe volt. Ez a nap munkatilalommal járt. Csak a legszükségesebb munkákat végezték el. Tilos volt ezen a napon a kölcsönkérés és kölcsönadás, mert kivitték volna a szerencsét.

Kora reggel regősök járták végig az utcákat, és köszöntő gyermekek; aztán szomszédok, rokonok, komák. Székelyföldön "megénekelik" egymást a nagycsalád különvált tagjai, énekes köszöntővel keresik föl az "öreg" házát,s eljön ilyenkor a nagycsaládból haraggal kiszakadt is szeretteivel.

A regősök csapata általában vízkeresztig járta a falut. Pogány-keresztény alakoskodók voltak ők. Állatbőrbe öltöztek, láncosbottal, köcsögdudával, dobbal zajongtak, zenéltek, "moccantottak". Különösen a lányos házakat keresték föl, egyebek között farsangi esküvőre regélték egybe a fiatalokat.

December 26. Karácsony második napja:

A legtöbben karácsony másnapján kezdik (december 26-31-ig) és december 31-ig járnak a regösök. sztorjátéIlyenkor a legények esetleg a felnőtt férfiak is házról házra járnak és bőséget és boldogságot kívánnak a következő évre. A betlehemezés a magyar paraszti hagyomány egyik legismertebb pásztor játéka. Betlehemezni általában karácsony délutánján indulnak a fiatalok és késő estig járják a falut. Azt a történetet mesélik el amelyben Jézus születésekor a pásztorok, vagy a -három királyok- meglátogatják a jászolban, barmok közt fekvő kisdedet és Máriát. A játék része a bekéredzkedés a háziak beköszöntése, a születéstörténet felolvasása vagy előadása, adománygyűjtés. Manapság kétféle betlehemező szokás ismeretes. Az egyik az élő szereplőkkel, a másik bábfigurákkal játszott változat. Mindkettőt azonos szereplőkkel ( pásztorok, angyalok, Mária, József) és kellékekkel (egy fából, papírból)

készült jászol, egy kistemplom, a három királyokat vezető csillag) játszák.