„A legboldogabb karácsony"
A legboldogabb karácsony
A háború utáni első karácsonyt írtuk...
Még alig-alig szedtük össze magunkat úgy-ahogy, no, de hát karácsony! Itt vannak a gyerekek – nem lehet az, hogy ne legyék karácsonyfa. Szerencsére a felfőgyiek is ekképp gondolkoztak, mert megjelentek hetipiac szokásos napján: egyik hat, másik nyóc kis karácsonyfával. Persze nem pénzé, cserebere piac folyt akkor, kinek mije akadt felesleges – vagy amit nélkülözni tudott.
A fiamnak vót egy kinőtt kabátja, azé sikerűt szereznem egy szép fenyőt. Úgy még nem örültek karácsonyfának, mint annak. Igen ám, de mivel díszítsük? No, gyerekek – mondom én: Ki milyen ügyes? Keresgéljünk. Több se kellett! A pincétű a padlásig, az utolsó ládafiát is feltúrták. Csudák csudája, a háború csak az értékeket pusztította, mert a hátsó nyári konyha sarkába meglelték a régi díszeket.
Összetaposva, sárosan ugyan, de elékerült egy pár papírangyalka, kisimítva eltett aranypapír. Óh, hát ezek kincsek! A sáras angyalkákot vigyázva lemostuk, szárítgattuk. Csak úgy mosolyogtak ránk. Ettű még inkább lázbagyüttek a gyerekek. Az egyik szekrényfiókba selyempapírt találtak... ez az, megvan a szaloncukorhó a papír! Csakhogy nincs benne szaloncukor... Eszembe jutott, hogy lyánykoromba egy-egy fél kockacukrot csavartunk selyempapírba, azt kötöztük a fára. De hát nincs kockacukor se...
Az utolsó fél kilónyi kristálycukor maradékot megfőztük szaloncukornak. Jaj, csak pontosan eltanáljam a főzést – nehogy kőkemény égett cukor legyék... Úgy vigyáztam, mintha az életem függne attú, hogy sikerül-e. Jó Isten! Milyen türelmünk vót! Egész nap úgy dógoztunk, mint a megszállottak... A gyerekek hosszúkás téglalapokra szabdalták a selyempapírt. A két végin benyiszálták apróra, ahogy az igazi szaloncukorná szokás. A cukor ragadt egy cseppet, de mire becsomagolták, egészen valódi formája lett.
Nekem vót még egy meglepetésem: vízzel összegyúrtam egy kevés lisztet, a tésztábú apró karikákot, pereceket formáztam. Rózsaszínűre süttem a búbosba. Ez lett a fára habcsók helyett. Szerintünk szebb, mint az igazi díszek. A gyiók tompa végibe gyufaszálat gyugtunk, úgy köttük fel a fára. Mit ne mongyak, a kerek világ legszebb karácsonyfája lett!”
Részlet Pető Margit Rozmaring ága, virágnak virága című könyvéből) – folkMAGazin 2010/6
Forrás: facebook.com
KulTúra, Hölgymegálló érzéssel, gondolatokkal, mosolyokkal
Tetszett a cikk?
Karácsonyi cikkajánló
Karácsonyi szokások – Luca napja
Karácsonyi szokások, Hazai
A hiedelem szerint december 13-án a téli hosszú éjszakákkal, vagyis a sötétséggel Szent Luca átalakult boszorkánnyá.
Karácsonyi örökzöldünk a magyal
Karácsonyi szokások, Hazai
A karácsonyi időszakban a magyal különös jelentőséggel is bír.
De jó volt régen...!
Karácsonyi szokások, Hazai
Ma, amikor roskadoznak a boltok a százféle szaloncukortól, miért nem érezzük ezt a régi, boldog érzést?
Karácsonyi szokások
Karácsonyi szokások, Hazai
A decemberi népszokások sorát a Luca napja nyitja. A hiedelem szerint december 13-án a téli hosszú éjszakákkal, ...
A legjobb karácsonyi fűszereink
Karácsonyi receptek, Nemzetközi
A fahéj, a szerecsendió, a szegfűszeg és a szegfűbors az ünnepek szinonimájává vált.
Mézeskalács ahogy én készítem:
Karácsonyi receptek, Sütemények
Mézeskalács ahogy én készítem: Szikvirág Tanya bejegyzéséból
Mézeskalácsos kevert süti + Videó
Karácsonyi receptek, Sütemények
Sokszor sütjük ezt a kevert sütit az ünnepi időszakban, mert az illata valami csodás és finom is.
Betlehemi csillag
Karácsonyi történetek, Családi
A három bölcs és a betlehemi csillag a ravennai San Apollinare Nuovo bazilika mozaikján (i. sz. 565)
Az igazi karácsonyi ajándék boldoggá tesz
Karácsonyi történetek, Családi
A gyerek a lehető legbölcsebb módon válaszolt:
„A nagymama és nagypapa tegnap azt mondták nekem, csak olyat vá ...